ÉKMO 2

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI
SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS -KEZELÉSI FEJLESZTÉS 2.

KEHOP-2.2.2-15-2016-00095

A projekt címe: Északkelet-Magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 2. (ÉKMO 2)
A támogatás összege: 7 525 192 350 Ft
A támogatás mértéke: 90,566349 %
A projekt azonosító száma: KEHOP-2.2.2-15-2016-00095

Projektinformációk


Aranyosapáti község szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztító telep építése


A település kommunális szennyvízének szakszerű gyűjtése és elhelyezése jelenleg nem megoldott. Nincs csatornahálózat, ezáltal a szennyvíz jelentős része az emésztőgödrökből elszivárog a talajba, mivel a régi emésztőgödrök nem szigeteltek, ezzel szennyezve az első vízadó réteget, talajvizet. További jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, hogy a kutakba is feltételezhetően bekötések történtek. Az üzemeltető adatai alapján a szippantott és elszállított szennyvíz mennyisége 5359 m3, melyet szennyvíztárolókban gyűjtik össze és tengelyen szállítják el a Vásárosnaményi szennyvíztelepre. A csatornázatlan területeken jelenleg a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekből a talajba kerül, kis hányada zárt szennyvízgyűjtőkben történő gyűjtést és szippantással történő elszállítást követően kerül elhelyezésre, részben szakszerű szennyvíztelepi ártalmatlanítással, részben illegális, környezetet szennyező elhelyezéssel. A település vízhálózattal rendelkezik a vízellátás a Vásárosnaményi kútból van biztosítva. A szennyvízközmű kiépítésére eddig még nem került sor.


Gávavencsellő község szennyvízcsatornázása (II. ütem) és szennyvíztisztító telep létesítése


SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP

Gávavencsellő település meglévő szennyvíztisztító telepe a csatornahálózat egy részével együtt 1988 évben épült meg a község központi részén és Balsa település szennyvizeit is kezeli. A szennyvíztisztító telep a település belterületén a Gávavencsellő 115 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon került elhelyezésre.

A szennyvíztisztító telep kiépített, névleges:
- hidraulikai kapacitása: 190 m3/d
- LE terhelése: 1500 LE

A tisztítómű a 3/1984 OVH rendelet IV/1 kategória szennyezettségi paramétereire épült ki, tápanyag eltávolítás, és iszapkezelés nélkül. Előregyártott KU 200 típusú szénacél reaktor műtárgy. A telepen időközben fejlesztéseket hajtottak végre. A meglévő szennyvíztisztító telep jellemzői az alap vízjogi üzemeltetési engedélyben és módosításaiban foglalt műszaki adatoknak és előírásoknak megfelelően kerül bemutatásra.

A szennyvíztisztító telep aktuális állapotának ismertetése:

A szennyvíztisztító telep jelenlegi műtárgyai:
(9350-4/2010. sz. vízjogi üzemeltetési engedély módosításban foglaltak szerint)
- 1 db folyékony hulladék fogadó akna, durva ráccsal
- 1 db MOBA típusú átemelő akna gépészettel
- 1 db kézi tisztítású durva rács
- 1 db KU 200 típ. előregyártott totáloxidációs biológiai berendezés
- 1+1 db Holmes GM 15 L tip. légfúvó
- 1 db Robuschi Robox SRB 15 l/p tip. légfúvó
- 1 db 10 m3- es iszaptároló akna
- 1 db gravitációs iszapsűrítő 8 m3-es

Tisztítási technológiája: Gávavencsellő és Balsa településekről a végátemelők külön nyomócsövön szállítják a szennyvizet a telepre. a szennyvíz a kézi tisztítású durva rács után Moba típusú átemelőbe folyik, ahonnan szivattyúk juttatják a KU 200 tip. előregyártott totáloxidáció biológiai berendezés műtárgyaira. A 4 levegőztető medencébe egyszerre történik a szennyvíz feladása, ahol kompresszorok által a csődiffúzorokon keresztül bejuttatott levegő biztosítja a bakteriális lebontás oxigénigényét. A levegőztető medencékből a szennyvíz az utóülepítőkbe kerül, ahol az iszap kiülepszik. A kiülepedett iszapot mammut szivattyúk visszajuttatják a levegőztető térbe, így a folyamatos recirkuláció biztosított. A szennyvíz a fertőtlenítő medencébe, majd pedig a befogadóba jut.

A levegőztető medencében keletkező fölös iszapot gravitációs iszapsűrítőbe vezetik, ahonnan dekantálás után zárt iszap tárolóba kerül. A csurgalékvizeket visszavezetik a technológiába. A sűrített iszapot szippantó autóval szállítják a Nyíregyházi 1. sz. szennyvíztisztító telepre, ahol komposztálják.

A távozó tisztított szennyvíz gravitációsan jut a befogadó a Lónyai főcsatornába, a csatorna 2+440 km-es szelvényébe betorkolló belvíz elvezető csatorna töltés alatti átereszén keresztül.
Amennyiben a befogadó vízszintje magas (tavaszi áradások) a töltésbe beépített zsilip átereszét a vízügy munkatársai lezárják, ilyenkor a tisztított szennyvizet a töltéslábnál kialakított átemelőn keresztül a töltéskoronába előre kiépített acélvezetéken keresztül juttatják a befogadóba.

Vízbázis védelmi előírások: Az üzemelő létesítmények a sérülékeny földtani környezetű Gávavencsellő-Balsa tartalék Vízmű kútjaitól mindösszesen 400 m –re, a sérülékeny földtani környezetű Balsa-Gávavencsellő Közös Vízmű becsült hidrogeológiai védőövezete B zónája legközelebbi pontjától 2,6 km –re, biztonságos távolságra helyezkednek el. Gávavencsellő és Balsa települések felszíni víz állapodta szempontjából a fokozottan érzékeny területen lévő települések közé kerültek besorolásra, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25) KvVM rendelet melléklete apján. Gávavencsellő a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Kor. rendelet mellékletének (b) része szerint nitrát érzékeny település.

A szennyvíztisztító telep jelenlegi műszaki állapotának ismertetése:

A telep korábban nem volt képes a beérkező szennyvízmennyiségek 28/2004 (XII.25) KvVm rendelet szerinti határértékeinek tartására. Idő közben az üzemeltető szervezet fejlesztéseket hajtott végre, melynek hatására a telepre jelenleg beérkező szennyvízmennyiséget kezelni tudja, így az utolsó vízszennyezési bírság kiszabására 2013 évben. Ugyanakkor az szennyvíztisztító telep elhelyezkedése és védőtávolsága sem elégíti ki a szabványokban és jogszabályokban előírtakat, ugyanis a község É-i részének közepén, belterületen található, a lakóházaktól 30-50 m-re. A megfelelő védőtávolság hiányában a szennyvíztisztító telep fejlesztése a jelenlegi helyen nem lehetséges.

A szennyvíztisztító telep hidraulikailag és szennyezőanyag mennyiségileg is túlterhelt. Tovább már nem terhelhető. Az alkalmazott totáloxidációs eljárás elavult a korszerű modern tápanyag-eltávolítást is magába foglaló eljárásokkal szemben. A tisztított szennyvízre vonatkozó kibocsátási határértékek várhatóan szigorodni fognak, melyeket az alkalmazott eljárással nem lehet betartani, ez a magas környezetterhelés, bírságot von maga után. A tisztító telepen folyamatirányítási rendszer nincsen, így a távfelügyelete sem megoldott. Az előre gyártott egyedi KU 200 szénacél műtárgy erősen avult, korrodált állapotban van, felújítása gazdaságtalan.

A településen állandósult szaghatás van. A tisztított szennyvízelvezetés sem megoldott megnyugtatóan, ugyanis alacsony vízállásnál zsilipen keresztül, gravitációsan jut a befogadó Lónyay-főcsatornába, míg magas vízállásnál a belvízátemelő telep nyomja bele a befogadóba.

A FETIVIZIG több alkalommal szólította fel az Önkormányzatot a tisztított szennyvíz bevezetést üzembiztosabbá tevő nyomóvezetékre való átépítésre és a szakszerűbb üzemeltetésre.

A telep elhelyezkedése nem felel meg a jelenlegi jogi szabályozásnak, mivel belterületen helyezkedik el lakóházak közvetlen szomszédságában, így az előírt védőtávolságok nem teljesülnek. A telep a jelenlegi területen nem bővíthető. A vonatkozó szabványoknak és jogszabályoknak való megfelelés csak abban az esetben biztosítható, ha, a település belterületén üzemelő szennyvíztisztító telep megszüntetésre kerül, helyette új, modern technológiájú szennyvíztisztító telep kerül megépítésre Gávavencsellő külterületén, a 090/73 hrsz-ú területen. A szennyvíztisztító telep új helyen történő megépítésével a tisztított víz eddigi befogadója (Lónyai-főcsatorna) is megváltozik. Az új szennyvíztisztító telepről a tisztított víz a Tisza folyóba kerül bevezetésre.

SZENNYVÍZ GYŰJTŐHÁLÓZAT
A gávavencsellői szennyvíz agglomerációhoz tartozó települések:
• Gávavencsellő Nagyközség
• Balsa Község

A településeken a szennyvízcsatorna hálózat 1988-1989 – es években épült meg. Balsa településen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 98,42 – % os mértékű, míg Gávavencsellő településen csak a belterületi ingatlanok 60,35 %-a került ellátásra.

Ellátottsági arány a lakóingatlanok tekintetében 61,17 %


Cigánd központú agglomeráció szennyvíztisztító rendszereinek korszerűsítése


A korszerűsítés a településeken keletkező, és a tisztító telepre vezetett szennyvizek jó állapotának biztosítását, a szennyvíztisztító telep megközelítésének komfortossá tételét, a szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz előkezelésének lehetőségét, a mechanikai tisztítás berendezéseinek, és a hozzá tartozó csővezetékeknek cseréjét a kézi tisztítású ráccsal történő kiegészítéssel, illetve a keletkező víztelenített szennyvíziszap komposztálási lehetőségének kiépítését szolgálja.

A jelen előkészítés részeként meghatározásra kerültek a technológiai problémák és azok megoldási javaslatai: • A településekről beérkező szennyvizek a nyomóvezetékekben oxigénhiányos környezetben hosszú ideig tartózkodnak, kénhidrogén keletkezik, ami korrodálja a telepi berendezéseket. Megoldás a szennyvíz frissen tartása a végátemelőkben történő, Nitrát adagolás, a szennyvíztisztító telep vízminőségi állapotát ellenőrző érzékelők által szabályozva.
• A meglévő rácsszűrő és homokfogó berendezés működésének biztonságosabbá tétele, a berendezések beépítése, a gépi tisztítású rács kiegészítése kézi tisztítású ráccsal.
• Biológiai szennyvíztisztítás hatékonyságának növelése a mechanikai tisztító egységek előtt elhelyezett előkezelő medence létesítésével.
• A biológiai fokozat levegőztető rendszerének felújítása;
• A keletkező szennyvíziszap elhelyezési lehetőségének javítására iszapkomposztáló telep létesítése

A szennyvíztisztítás hatásfokcsökkenés az első időben a téli hónapokban jelentkezett, 2013‐óta az üzemeltető szervezet az önellenőrzési mérések között ammónia méréseket is végzett. 2015. évben a határértéket szinte minden alkalommal megközelítette az elfolyó víz KOI, BOI és ammónia tartama. 2016‐évben azt már legtöbbször túl is lépte, melyek a mellékletként csatolásra kerülő önellenőrzési eredményekből is jól látható.

A határérték túllépések miatt 2009, 2010 és 2012 években került sor vízszennyezési bírság kiszabására. Az ezt követő években történt határérték túllépések miatt, azonban az üzemeltető szervezetnek nem keletkezett bírságfizetési kötelezettsége tekintettel annak összegszerűségére.


Jánd szennyvízhálózat építése és Jánd - Vásárosnamény-Gergelyiugornya szennyvíztisztító telep létesítése


A település ivóvíz hálózatának üzemeltetését a Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. végzi.
Jelenleg a településen közüzemi csatornahálózat nem üzemel. A közintézmények és lakóházak szennyvizei szennyvízgyűjtőkbe kerülnek elhelyezésre, melyek jelentős része nem szakszerűen szigetelt, illetve szikkasztóként működik. A szennyvízgyűjtők műszaki állapotára vonatkozó felmérés nem áll rendelkezésre. Azok a „szennyvízgyűjtő” medencék, melyek az elmúlt években épültek általában 5-10 m3-es hasznos térfogatúak.
A település összes ingatlana ivóvízzel ellátott, a rákötés aránya 98,5 %-os. Az ivóvízbekötéssel rendelkező ingatlanokon keletkező szennyvizeket szennyvízgyűjtőkben helyezik el, melyek túlnyomó többsége szikkasztóként üzemel, műszaki állapotuk nem megfelelő, általában a környezetet szennyezik. A használt vizek elhelyezése olykor szabálytalan módon történik, az ingatlan tulajdonosoknak nem volt érdekük a tartósan vízzáró tároló medencék létesítése.
Ezt támasztja alá, hogy a település ivóvíz felhasználási adataiból számított (85%-os keletkező szennyvíz aránnyal számolva) összes keletkező szennyvíz mindössze 0,6 %-a (123 m3) került beszállításra a Vásárosnaményi szennyvíztisztító telepre.
A településen ipari szennyvízkibocsátó nem működik, így ipari szennyvíz sem keletkezik és távlatban sem várható. Előkezelők nincsenek. Az egyéb gazdálkodói szervezetek által kibocsátott szennyvíz kommunális jellegű. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz a Vásárosnaményi szennyvíztisztító telepen kerül ártalmatlanításra.

A szennyvíztisztító telep aktuális állapotának ismertetése:

A telep általános állapota rossz, a fémszerkezetek korrodáltak (pl.: utóülepítő bukóvályúja erősen korrodált). A gépek, berendezések elavultak, nehezen karbantarthatóak. A tolózárak meghibásodtak. A telep hidraulikailag túlterhelt. A beérkező szennyvíz mennyisége erősen ingadozik, széles határok között mozog. Nyáron az üdülőterületről beérkező szennyvíz mennyisége jelentős túlterhelést okoz, a csapadékos idő szintén jelentős szennyvízmennyiség növekedést eredményez. Iszapkezelés a telepen nem valósul meg, még a lerakás, tárolás szintjén sem. A keletkező fölös iszapot szippantó tartálykocsi szállítja el. Kézi rács található a telepen, melynek pálcái az utóbbi időben cserélve lettek, homokfogó nincs. Vegyszer adagolási lehetőség nincs kiépítve. A levegőztető berendezések gyakran meghibásodnak, a javítás időtartama alatt a megfelelő tisztítási hatásfok nehezen biztosítható.

A telep névleges hidraulikai kapacitása 200 m3/nap, biológiai kapacitása 1 667 LE, azonban leromlott állapotából fakadóan a tényleges tisztítási kapacitás nem kielégítő a jelenlegi terhelési viszonyok mellett sem.

A szennyvíztisztító telep jelenlegi műszaki állapotának ismertetése:

A szennyvíztisztító telep általános állapota leromlott, a műtárgyak állékonysága és gépészeti berendezései egyaránt jelentős állagromlást mutatnak. A biológiai és hidraulikai kapacitása a nyári időszakban Jánd település keletkező szennyvizeinek fogadása nélkül is kevés, annak fogadása csak bővítéssel lehetséges.

SZENNYVÍZ GYŰJTŐHÁLÓZAT

Az agglomeráció szennyvíz gyűjtőhálózata ellentétes képet mutat: Vásárosnamény-Gergelyiugornya település(rész) csatornázottsága 100%-os, míg az agglomeráció másik települése, Jánd 0 %-ban ellátott.

Vásárosnamény-Gergelyiugornya településen működő szennyvízcsatorna hálózat bemutatása:

A szennyvízcsatorna 1997-ben, a szennyvízteleppel egy időben épült.
A hálózat 2004-ben két szakasszal bővült: a Darvas úton és az Iskola úton, összesen 224 m NA 200 KGPVC gravitációs csatornával, ezáltal a teljes település(rész) szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott.


Jánd, kivitelezés:

Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés

Mándok Város szennyvízelvezetésének és tisztításának bővítése, korszerűsítése


SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP

A 219/2004. (VII. 21. ) Korm. rendelet a felszíni víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szól. A Korm. rendelet 7. § és 2. sz. mellékletével összhangban Mándok település a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területek közé sorolt.
A létesítmény a sérülékeny földtani környezetű Mezőladány Távlati Vízbázis Ht. 5421/3/2003. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezete B zónájától 300 m – re helyezkedik el.

A 27/2006. (II.07.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szól. A rendelet A) része tartalmazza az 5. § (1) bekezdés ab), ba) és bb) pontjában foglalt nitrátérzékeny, (a település közigazgatási területének legalább 10 % - ában érintett) települések felsorolását. A lista tartalmazza Mándok települést is.

Ebből kifolyólag a településen tervezett fejlesztések végrehajtása mind környezetvédelmi, mind környezet egészségügyi szempontból indokolt.

A meglévő szennyvíztisztító telep kizárólag Mándok Város szennyvízét tisztítja. A szennyvíztisztító telep megépítésére két ütemben került sor.

Az első ütemben egy 200 m3/d kapacitású nyárfás öntözőtelep került kialakításra. A nyárfás öntözőtelep felülete 2,5 ha, szennyvízborítása 2800 ha/m2/év.

A kiülepedett és kiszikkadt iszapot, valamint a rácsszemetet nyárfás kazetták között beszántották, így az nem került ki a telep területéről.

A szennyvíztisztító telep korszerűsítésére és kapacitásbővítésére 2006. évben került sor.

A településen keletkezett folyékony hulladék fogadására kétállásos fogadóakna épült, mely magába foglalta a rács –és osztóaknát is.

Az addig üzemelő nyárfás szennyvízelhelyező telep műtárgyai közül megmaradtak a párhuzamos elrendezésű földmedrű előülepítők (2db) és az öntöző mező egy része tartalékként, havária esetére.

A szennyvíztisztító telep kapacitása 400 m3/d –re bővült, melyből 15 m3/d nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz. A telep kiépített terhelési kapacitása a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet szerint 4791 LE. A szennyvíztisztító telep a 085/5 és 085/2 hrsz-ú, az önkormányzat tulajdonban lévő ingatlanokon került elhelyezésre.

A rendszer jelenlegi műszaki állapotának bemutatása:

A meglévő szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerű szennyvízgyűjtő hálózat, amely 19 db átemelővel üzemel. A hálózat állapota számos helyen kifogásolható, a legtöbb átemelő műszaki állapota sem megfelelő (korrózióvédelem, vízzáróság, stb.), a rendszer számos pontján kénhidrogén képződés tapasztalható, illetve kontrás szakaszokon gyakoriak a dugulások. További nagy probléma az is, hogy a végátemelő magánterületen található, így az üzemeltetése nehézkes.


Tiszatelek központú agglomeráció szennyvízelvezetése- és tisztítása


Vasmegyer, Beszterec, Tiszarád és Tiszatelek települések egy szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási agglomerációba tartoztak a hatályos jogszabályok alapján. Említett agglomeráció 2010. évben kikerült a rendeletből. Ennek ellenére a települések továbbra is szorgalmazták a szennyvízcsatorna hálózat kialakítását. Idő közben Újdombrád is csatlakozott és igényt tartott a csatornázási fejlesztésekre.
2016. januárjában a Közműterv-M ’93 Kft. Elkészítette a Kemecse-Vasmegyer-Tiszarád-Beszterec-Tiszatelek-Újdombrád szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási agglomeráció lehatárolására vonatkozó módszertani vizsgálatát. A vizsgálatok alapján, a beruházási költségek és az üzemeltetetési költségek tekintetében a „C” változat felelt meg a 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 5.3 pontjában foglaltaknak. A változat szerint a többi településtől függetlenül Beszterec-Tiszatelek-Újdombrád települések részvételével közös szennyvízelvezetési agglomeráció kialakítása Tiszatelek agglomerációs központtal történik.
A fent említett Agglomerációs módszertani vizsgálaton kívül semmilyen terv előzménye nem volt a beruházásnak, korábbi engedélyek ezen változatra nem léteznek.
A településeken közüzemi csatornahálózat jelenleg nincs. A közintézmények és lakóházak szennyvizeit közműpótló műtárgyakba helyezik el, melyek jelentős része szakszerűtlen kialakítású, szikkasztóként üzemelnek. A szennyvízgyűjtőkből a szennyvizet szippantó kocsival szállítják el.
A településeken jelentősebb ipari szennyvízkibocsátó nincs, ezért kizárólag kommunális szennyvíz keletkezik.


Tiszatelek, kivitelezés:

Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés


Beszterec, kivitelezés:

Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés


Újdombrád, kivitelezés:

Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés
Kivitelezés

KAPCSOLAT

NFP – Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.
nfp@nfp.hu
+36-1-795-6766